Komposztálás
Hogyan válasszam meg a komposztáló helyét?
A hely kiválasztásánál ügyeljen arra, hogy a komposztáló mind a lakóháztól, mind a veteményeskertből könnyen elérhető legyen. Gondoljon a szomszédaira is, és legalább fél méter távolságra tegye a szomszédos telektől. Állítsa a komposztálót közvetlenül a talajra. Ez lehetővé teszi a mikroorganizmusok elszaporodását a komposztálójában. Amennyiben komposztálóját szeretné megvédeni a rágcsálóktól, javasoljuk, hogy helyezzen talajrácsot a komposztáló alá. A talajrácsot külön tartozékként tudja megvásárolni. A tömör talajt előzetesen fel kell lazítani. A betonos, a köves, valamint az aszfaltos területek nem alkalmasak a komposztáló felállítására. Előnyös a komposztálót napos, vagy félárnyékos helyen felállítani, ezzel a komposzt kialakítását meggyorsítjuk. A komposztáláshoz szükség van a nap melegére, mely elősegíti a víz elpárolgását, ugyanakkor a benne lévő anyagoknak nem szabad teljesen kiszáradniuk. Ezért fontos egy szélvédett, de nem szélcsendes helyet választani – fontos a légmozgás, a friss légáramlat. Terméket választok
Hogyan valósítsam meg az első betöltést a komposztálómba?
Az első betöltésnél az alsó réteg számára terjedelmes szerkezetű anyagot, pl. összeaprított gallyakat alkalmazzunk. Ennek az az előnye, hogy a levegő alulról könnyebben a komposztba tud hatolni és a felesleges vizet jobban el tudja oszlatni. Erre különböző rétegeket, vegyesen konyhai és kerti hulladékot kell rakni. A fentiek betartásával aktív komposzthoz fog jutni. Terméket választok
Hogyan komposztálok helyesen?
Minél vegyesebb a komposzt, annál könnyebb és problémamentesebb a folyamat. A komposztálót nem szabad azonnal teljesen teletölteni. Csak lassan, a naponta keletkező szerves hulladékkal töltsük meg. A konyhai hulladékoknak magas a víztartalmuk, ezért figyeljen a jó szellőzésre – fontos a megfelelő mennyiségű oxigén. A nedves anyagokat szárazzal, a durva anyagokat finommal kell összekeverni. Legjobb, ha az egyes rétegek kb. 10 cm magasak. Vegye számításba, hogy a komposztáló nem szemetes edény, gondosan válogassa meg, hogy mi kerüljön komposztálásra. Terméket választok
Mit szabad komposztálni?
Zöldség- és gyümölcs maradékokat, kávé-és teazaccot, tojáshéjat (darabolva), használt virágföldet, egészséges vágott-és teraszvirágot, falevelet (kivéve DIÓ), füvet tehetünk a komposztálóba. Alapvetően minden természetes hulladék komposztálható, de tudnia kell, hogy némely anyagok korhadási ideje igen hosszú.
Tipp: A nedves anyagokat szárazzal, a durva anyagokat finommal kell összekeverni. Figyeljen a komposztanyag megfelelő nedvességére. Nem szabad sem túl száraznak, sem túl nedvesnek lennie!
Az alábbi táblázat mutatja, hogy a házban, ill. a ház körül keletkező különböző organikus hulladékanyagok milyen mértékben komposztálhatóak:
| alkalmas | kevésbé alkalmas | nem alkalmas | |
| konyha |
gyümöcs maradékok |
citrusfélék héjai (konzervanyagok is) | csonthéjas gyümölcsök magvai, dió és mogyoróhéjak |
|
ételmaradékok pl: gyümölcsök, zöldségek
|
kis mennyiségben: hal- hús- és kolbászmaradékok.Ezeket mindig be kell fedni. | csontok, nagyobb mennyiségű hús és kolbászáru | |
| romlott élelmiszerek, tea-és kávézacc filterpapírral együtt, összetört tojáshéj | kemény sajthéj | italos doboz | |
| háztartási |
újságpapír, kartonpapír, hullámpapír | magas fényű papír, színes, nyomott papír (képes újság) | |
| beteg szobai és balkonnövény (x) | |||
| fűrészpor ill. forgácsalom, valamint állati ürülék (hörcsög, macska, madár stb.), szarvasmarha, ló stb. istállótrágya | sertéstrágya, nagy mennyiségű baromfi ürülék | emberi ürülékek | |
| haj, szőr, madártoll | porszívózsák a tartalmával, kőszén hamu, olaj, műanyag, gumi és textil | ||
| kert |
lomb | gesztenyefa, nyárfa, diófa, nyírfa és akácfa lombja | tölgyfalomb (káros csersavaktól mentes), az utcai fák lombjai (káros anyaggal terheltek) |
| levágott fű (csak vékony rétegben) | vágott fű nagy mennyiségben, széna vagy szalma | ||
| zöldséghulladék | káposztatorzsa | ||
| virágok, évelő növények | beteg növények (x) | ||
| mag nélküli gyomnövények | magvas gyomnövények (x) | ||
| lemetszett fa és lombdarabok apróra vágva, fakéreg, nem kezelt fák hamui |
(x) = érdemes elégetni, vagy a komposztáló közepébe tenni, ahol legmagasabb a hőmérséklet. Terméket választok
Mit nem szabad komposztálni?
Hús, hal, kenyér, sajt, hamu, szénbrikett, cigarettacsikk-hamu, utcai szemét, orvosság, dióhéj stb. Terméket választok.
Szabad-e télen is komposztálni?
Télen is lehet komposztálni. Télen a részben nedves konyhai hulladék komposztáláshoz optimális. Annak érdekében, hogy a téli komposztálás is megvalósítható legyen, ősszel gyűjtsük össze a száraz leveleket és az összevágott vegyes anyagokat, és adjuk a komposzthoz. A bomlási folyamat a hideg évszakban lelassul, ezzel mindenképpen számoljon. Terméket választok
Mikor érett a komposzt ?
A komposztálódás utolsó fázisában, amikor még nem teljesen érett a komposztunk, „tömény” felhasználással kiégethetjük növényeinket. Ha nincs még elég gyakorlatunk, hogy szemrevételezéssel is megállapítsuk az érettségét, végezzünk csírázási próbát. Ehhez egy lapos tálkába szórjunk a komposztból, majd könnyen csírázó magot: mustárt vagy zsázsát vessünk bele. Ha néhány napon belül egyenletesen kicsírázik, megnyugodhatunk. Ha bármilyen rendellenességet, például a növénykezdemények kiégését tapasztaljuk, csak földkeverékben használjuk a komposztot. A komposzt érettsége jól megállapítható az ún. zsázsa-teszttel, az alábbiak szerint:
- Egy befőttesüveget 1/3-ig töltsön meg komposzttal, szórja rá a zsázsa magokat és öntözze meg, majd az üveget zárja le.
- Figyelje a növény növekedését.
- Ha a növény zöld, a gyökér fehér, akkor a komposzt elég érett. Ha a növény barna, akkor a komposzt még nem elég érett.
Mikor érdemes a komposztot a fűre tenni: ősszel, vagy tavasszal ?
A kiszórás legkedvezőbb ideje a növényi nedvkeringés és a talajélet megindulása (február vége, március eleje). A tavasszal kiterített komposztot a gyorsan sarjadásnak induló gyep betakarja, így az nem károsodik.
A legjobb lenne talajba is forgatni, ezért ha pl. az őszi szántás idején van érett komposzt, akkor használja fel ősszel, ne várjon tavaszig. A földbe forgatáskor ugyanis a komposzt minden értékes alkotóeleme megmarad. Terméket választok
Mire jó a komposzt ?
A komposzt vagy humusz a növények számára pótolhatatlan tápanyagforrás. Elsősorban azért, mert benne a szükséges tápanyagok lekötött formában vannak ugyan, de a növények folyamatosan képesek felvenni őket. Ez az óriási előnyük a műtrágyákkal szemben, amelyek csak addig elérhetőek a növények számára, ameddig egy kiadós eső be nem mossa őket a talaj mélyebb rétegeibe A komposztot tehát mind a szoba- és balkon növényeinkhez, mind a kerti növényeinkhez felhasználhatjuk, hiszen tápanyagra mindegyiküknek szüksége van. Az érett komposzt felhasználható önmagában is, de szükség szerint keverhetjük földdel vagy homokkal is. Terméket választok
Mik a komposzt előnyös tulajdonságai ?
- javítja a talaj szerkezetét, segíti annak levegőzését
- fényelnyelő tulajdonsága elősegíti a talaj felmelegedését (tavasszal gyorsabb a csírázás), erre utal sötét színe is.
- jelentős a vízmegkötő képessége (nyáron nem kell annyit öntözni)
- fokozza a talajban lakó élőlények aktivitását
- növeli a növények betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló-képességét
- biztosítja, hogy a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek a növények számára felvehetővé váljanak
- a gyorsan kioldódó műtrágyával szemben lehetővé teszi a különböző tápanyagok folyamatos felvételét
- a talajban esetleg előforduló méreganyagokat megköti